Kolléga beállít hozzád valamilyen kéréssel – bér, munkaidő – és téged azonnal lever a víz, mi lesz, ha ezt nem kapja meg. Ismerős a helyzet?
Annyira bele vagyunk feszülve abba, hogyan tartsuk meg a kollégákat, hogy közben akár azt is hajlamosak vagyunk elfelejteni, mennyi mindent adunk már most.
Mindig lesznek olyan helyzetek, amik kibillentenek az egyensúlyunkból, akár csalódottá tesznek. Ha viszont ezen felül tudunk emelkedni, és tudatosítjuk magunkban, hogy mindannyian mások vagyunk, mások a motívumaink, akkor tisztább fejjel, több megértéssel tudunk jelen lenni akár egy ilyen helyzetben is.
Mit tehetsz ilyenkor?
Én azt gondolom, bátran mondhatsz nemet. Sőt soha nem vezet jóra, ha pillanatnyi elbizonytalanodásból, talán félelemből belemész valamibe, csakhogy megtarts valakit és ezzel lavinát indítasz el.
A magabiztos és hiteles vezetői döntéshez fontos, hogy te tudd, a céged hol helyezkedik el a munkaerőpiacon. Bérek és juttatások, munka tartalma szempontjából hol állsz a versenytársakhoz képest.
Mindig mérlegelhetsz, hogy egy kérésnek eleget teszel-e vagy sem. Sőt erre nem feltétlenül kell azonnal az adott megbeszélésben válaszolnod. Nyugodtan adhatsz időt magadnak arra, hogy átgondold és néhány napon belül válaszolj.
Szerintem fontos azt figyelembe venni, milyen hatással van ez a szervezetre, mennyire következetesen illeszthető ez be. Mit teszel például, ha holnap egy másik kolléga áll elő hasonló kéréssel? Milyen hatással van ez a munkavégzésre, a munkamorálra?
Jó azt is átlátni, mi történik, ha egy kolléga feláll. (Ez egyébként bármikor bekövetkezhet.) Hogy állsz az utánpótlással? Kulcsemberről van szó? Mennyire tiszták a folyamatok? Hogy biztosítod a cég működését, ha ez az ember elmegy?
Fontos, hogy ismerd az embereid, beszélgess velük, tudd kik a kulcsemberek, mi mozgatja őket. Így kevésbé érnek meglepetések, és te jól felkészült vagy, bármi is történik.
